Ápr. 15-én, húsvétvasárnapon Csíkszeredában a tizenegy órai szentmise alatt négy helikopter érkezett a város fölé és a tömeg fölött körözött. A hívek nagyobb része ugyanis a szabad ég alatt volt, mert nem fértek be a templomba. Nagy zajt csaptak a gépek. "Jól kiszámított, időzített provokációnak, megfélemlítésnek és a vallásos érzés durva megsértésének minősítjük, és a leghatározottabban tiltakozunk ellene. Megjegyezzük, hogy ugyanezt a megfélemlítő akciót Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is végrehajtották" - olvasható dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspöknek a kultuszminiszterhez írt tiltakozó levelében. /Hídfő (Székelyudvarhely), máj. 8. - 7. sz./
1990. augusztus 10.
Aug. 10-én megalakult a ditrói, szárhegyi, gyergyóalfalusi, gyergyócsomafalvi, valamint a gyergyószentmiklósi gazdakörök képviselőinek jelenlétében az RMGE Gyergyó vidéki területi szervezete, Gyergyócsomafalva székhellyel, elnöke dr. Borboly István állatorvos lett. /Gyergyó (Gyergyószentmiklós), nov. 26. - 3. sz./
1990. szeptember 1.
Megjelent a Gyergyó első száma. Amint Garda Dezsőnek, a gyergyói RMDSZ elnökének írásából megtudjuk, 1948-ig élt Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Újság, azóta nem adtak ki magyar sajtóterméket a városban. /Garda Dezső, a gyergyói RMDSZ elnöke: Hitvallás. = Gyergyó (Gyergyószentmiklós), szept. 1., I. évf. 1. sz. - társadalmi-művelődési lap, főszerkesztő: Csata Ambrus./
1990. október 11.
A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ okt. 11-én tartotta évadnyitó ülését, amikor vendégül látták a kaposvári Berzsenyi Dániel Társaság tagjait. /Gyergyó (Gyergyószentmiklós), nov. 26. 3. sz./
1990. október 28.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság okt. 27-28-án Gyergyószentmiklóson tartotta II. országos választmányi ülését. Dr. Selinger Sándor országos elnök tartotta a beszámolót, majd Balázs Márton alelnök következett. A szervezési kérdésekről Hoch Sándor titkár beszélt. A gyergyószentmiklósi fiók eddigi tevékenységét Minier Gábor ismertette. A második napon Gyergyószárhegyen tanácskoztak. /Cs. Szabó József: Országos rendezvény Gyergyószentmiklóson. = Gyergyó (Gyergyószentmiklós), dec. 22., 5. sz./
1990. november 26.
Gyergyócsomafalván márc. 10-én megalakult a Gazdakör létrehozására egy szervező bizottság, 124 taggal. Aug. 10-én pedig a vidék több gazdakörének képviselői megalakították az Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ Gyergyó vidéki területi szervezetét, Gyergyócsomafalva székhellyel, melynek elnöke dr. Borboly János állatorvos. /Dr. Borboly János állatorvos: Megalakult az RMGE Gyergyó vidéki területi szervezete. = Gyergyó (Gyergyószentmiklós), nov. 26., 3. sz./
1990. december 13.
Székelyudvarhelyen sikeres volt az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság /EMT/ gépészeti szakosztályának első országos találkozója. A tanácskozáson megerősítették tisztségében a szakosztály Gyergyószentmiklóson megválasztott elnökét, dr. Csibi Vencelt, helyettesévé dr. Kerekes Lászlót választották meg. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
1991. március 19.
Három hónapos szünet után megjelent a Gyergyó (Gyergyószentmiklós) 6. száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1991. február folyamán
A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.
1992. január 7.
A madéfalvi veszedelem évfordulójára emlékeztek jan. 7-én a székelyföldi településen. Madéfalván az emlékmű előtt lezajlott tízezres nagygyűlésen beszédet mondott Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Sylvester Lajos a székelység nevében, majd a csángók képviselője. Az emlékművet megkoszorúzták az RMDSZ nevében, továbbá a Hargita megyei prefektúra, a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, valamint magyar nagykövetség képviselői is. Az ökumenikus istentiszteletet dr. Jakubinyi György segédpüspök celebrálta, ahol felolvasták Bálint Lajos gyulafehérvári érsek és Tőkés László püspök üzenetét. /Népszabadság, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
1992. február 1.
Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./
1992. február 22.
Febr. 22-én az RMDSZ Székelyföldi Koalíciós Csoportja Gyergyószentmiklóson tanácskozott. A tanácskozás vendégei, meghívottjai között volt Töttösy Istvánné dr., magyarországi nemzetiségi főosztály vezetője, Atzél Endre, a csángó szervezetek magyarországi megbízottja, Verestóy Attila szenátor és több RMDSZ-es parlamenti képviselő. A tanácskozás Beder Tibor elnökletével zajlott le. A tanügyi törvénytervezet, a magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezetének működése, a székelyföldi csoport és a csángómagyarok viszonya, a népszámlálás eredményeinek föltérképezése, a helyhatósági választások eredményei képezték a vita tárgyát. Lászlófy Pál ismertette a magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezetének gondjait, Ősz Erőss Péter a moldvai csángók helyzetéről beszélt. A tanácskozáson pontokba szedték a Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ elé terjesztendő javaslataikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
1992. február 22.
Az RMDSZ Székelyföldi Koalíciós Csoportja febr. 22-i gyergyószentmiklósi tanácskozásán Vofkori László /Székelyudvarhely/ bejelentette: elkészítené Erdély néprajzi térképét, ha megkaphatná a népszámlálás adatait. Székelyudvarhely 39.861 lakosának 97 %-a (38.806) magyar, 2 %-a román, a város nemzetiségei között van még 47 csángó, 12 székely... Váncsa Árpád (Sepsiszentgyörgy) arra figyelmeztetett, hogy sok a hiányosság a népszámlálási adatokban. Például városában hiányzik 4000 ember, akik vagy külföldön tartózkodnak, vagy nem jelentették be őket. Nem érdemes kétes adatokat összegyűjteni, hangzott el a tanácskozáson. /Lefejezett kezdeményezés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14-15./
1992. február 29.
Megjelent egy új hetilap, a Gyergyói Szemle /a helyi RMDSZ hetilapja/ első száma. /Gyergyói Szemle (Gyergyószentmiklós), febr. 29./
1992. március 24.
Gyergyószentmiklós közelében, Heveder magyarlakta falucskában márc. 24-én törvénytelenül, engedély nélkül házkutatást tartottak öt magyar családnál. Eltulajdonított javakat, lőszert kerestek, de semmit sem találtak. /Komán János: Hevederi házkutatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1992. április 11.
Ősz Erőss Péter a csángó gyermekek anyanyelvű oktatásáról tájékoztatott a gyergyószentmiklósi tanácskozáson, febr. 22-én. A román lapok azt állítják, hogy a moldvai csángókat el akarják magyarosítani. Magyar iskolák hiányában Erdélybe hoznak ki gyermekeket, hogy anyanyelven tanulhassanak. Pusztinán kérték, hogy idegen nyelvként oktathassák a magyart, de ezt sem sikerült elérni, a iasi püspök sem felelt a pusztinaiak magyar nyelvű szentmisét igénylő kérésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11-12./
1992. április 24.
Gyergyószentmiklóson háromnapos találkozót szervezett /ápr. 24-26./ a Gyergyói Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a budapesti Magyar Népfőiskolai Társaság. A tanácskozáson a szervezők létrehozták az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. /Az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoport nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./
1992. augusztus 19.
Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője kifejtette, hogy szükség lenne a magyar nyelvű elektronikus média összefogására. A bukaresti televízió épületében 1990. jan. 8-án ismét sugározni kezdett a régi műsoridőben a magyar nyelvű adás. Több olyan városban is indult adás, ahol azelőtt nem is volt, így született meg a magyarul is sugárzó adás Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Brassóban, Aradon, ezek helyi adások voltak, valamint Kolozsváron a területi tévéadás. A marosvásárhelyi műsort hamarosan leállították, de a többi megmaradt. Ezekhez később csatlakozott a Háromszéki Televízió Alapítvány /Sepsiszentgyörgy/, majd Székelyudvarhely, legutóbb Gyergyószentmiklós kábeltévés adása. Megszületett az audiovizuális törvény tartalmi megszorítások tömkelegével, amely a jelenlegi hatalmat konzerválni hivatott jellege mellett szabályozta a fekvenciaelosztást is. Boros Zoltán két éve munkálkodik a Magyar Televízió és a Román Televízió közötti együttműködésen. Már 1990 májusában javasolta Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének, hogy az MTV és a környező országok magyar tévéadásainak alkotócsoportjai között jöjjön létre állandó kapcsolat. Boros a műsorcserét sürgette, továbbá azt, hogy legyen állandó műsoridő az MTV-ben a külföldi magyar tévéműsorok sugárzására. Ugyanezt a javaslatát megismételte egy év múlva, 1991-ben, majd 1992 júniusában. Attól fél, hogy hiába. - Egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiahálózatnak nincs legyőzhetetlen akadálya. - Néhány nappal ezelőtt parajdi kezdeményezésre kerékpáros staféta indult Budapestre, hogy felhívja a III. Magyar Világkongresszusát arra: a romániai magyarok szeretnék látni a műholdas magyar adást. - A Média MRG Alapítvány céljai között egy országos nemzetiségi tévéstúdió létrehozása szerepel. Az Intermédia Kft. többek között kereskedelmi Urh rádióadók beindításán fáradozik. - A jövő magyar műholdas adása nem szorítkozhat csak Budapestről sugárzott műsorra. Az adásban jelen kell lennie a kárpátaljai, erdélyi, bánsági, bihari, szatmári, csángó, délvidéki, felvidéki, őrségi magyarságnak is. Kell lennie egy olyan közös gondolatnak az összmagyarság sorsa iránt, amely fölül áll minden pillanatnyi érdeken. /Boros Zoltán: Néhány gondolat egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
1992. november 20.
A Gyergyói Népfőiskola okt. 23-24-ére a magyarországi és romániai történészek népes csoportját hívta meg Gyergyószentmiklósra. A tudományos ülésszak első napján többek között Demény Lajos az erdélyi fejedelemség székely politikájáról, Oborni Teréz Erdély 1602. évi jövedelmeiről és kiadásairól, Magyar András Felvilágosodás és abszolutizmus címmel tartott előadást. A második napon Egyed Ákos, Garda Dezső, Tüdős Kinga és Benda Kálmán előadása hangzott el. Emlékezetes volt Benda Kálmán /Budapest/ történész, a kétkötetes Csángó-magyar Okmánytár szerzőjének előadása: A csángómagyarok múltja a legújabb történeti kutatások tükrében. /Komán János: A nagyobb testvér kötelessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Benda Kálmán munkájának pontos címe: Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1706 /Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1989/ Gyűjtötte és sajtó alá rendezte: Benda Kálmán, Jászay Gabriella, Kenéz Győző, Tóth István György. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Benda Kálmán
1992. november 14.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-patform nov. 14-én Gyergyószentmiklóson ülésezett, létrehozta Intéző Bizottságát a sürgős teendők számbavételére. Korszakos jelentőségűnek tartják a belső önrendelkezéssel kapcsolatos nyilatkozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1992. november 13.
A Kriterion Alapítvány Igazgató Tanácsa a Csíkszeredában épülő nyomda jelentős költségére hivatkozva eladásra ajánlja fel a Gyergyószentmiklóson levő Csíky-kert egyik épületét, hangsúlyozva, hogy a többi épülettől eltérő, ötödik épületről van szó. Az alapítvány közleményében szerepel, hogy nyitottak bármilyen tárgyalás előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
1992. november 4.
Gyergyószentmiklóson a Csíky kert épületét megvásárolta a Kriterion Alapítvány és most el akarja adni, hogy egyéb kiadásait fedezze. A gyergyói RMDSZ tiltakozik az eladás ellen, azt kérik, inkább adományozza nekik az épületet az alapítvány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1993. február 19.
A pártszerű működési modellből az önkormányzatszerű modellbe való áttérés fontos állomása lesz a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án tartandó ülése, mondta Markó Béla elnök. /Népszava, febr. 19./
1993. február 19.
Az RMDSZ etnikai parlament, tehát illegális szervezet megalakítását tervezi Gyergyószentmiklóson, állítja a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ Rompreshez eljuttatott febr. 19-i nyilatkozata. A PUNR szerint a magyar miniszterelnök hagyta jóvá a Gyergyószentmiklóson megvitatandó dokumentumokat. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./
1993. február 20.
Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. A 134 tagú testület tagjai: a Brassóban megválasztott 22 szövetségi küldött, az RMDSZ 39 parlamenti szenátora és képviselője, az RMDSZ megyei és területi vezetői, a platformok reprezentánsai, a csatlakozott pártok és társszervezetek képviselői. Csiha Tamást választották meg a szövetségi tanács Állandó Bizottsága elnökévé, Takács Csaba képviselőt pedig az RMDSZ ügyvezető elnökévé. Csiha Tamás megválasztása heves vitával történt, a választás után a Szabadelvű Kör a MISZSZ állásfoglalást szövegezett meg, megkérdőjelezve a szavazás érvényességét, végül azonban a megjelentek mégis elfogadták a szavazás eredményét. A Szabadelvű Kör és a MISZSZ kérte a frakciók megalakítását, javaslatukat az SZKT elfogadta. A tanácskozás alatt megalakult egy új frakció, a Független Frakció, 63 taggal. Újabb vitát váltott ki az alelnök-jelöltek listája. A szavazáskor a MISZSZ küldöttei kivonultak, nem volt meg a döntéshez szükséges többség, a szavazást elnapolták. /Birtók József: Kezdődik minden elölről? Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa első ülésszakáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., Zonda Attila: Befejezetlen szimfónia. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23, 24./ Markó Béla a Pesti Hírlapnak nyilatkozva elmondta: a 134 tagú Szövetségi Képviselő Tanács belső törvényhozó szervként működik, az operatív vezetést az ügyvezető elnökség látja el: az ügyvezető elnök és az alelnökök. Az ügyvezető elnököt megválasztották Gyergyószentmiklóson /Takács Csaba/, az alelnökök megválasztása időhiány miatt nem történt meg. Elfogadták azt az elvet, hogy frakciók alakulhatnak a tanácson belül. /Szondy Zoltán: Interjú az RMDSZ elnökével. = Pesti Hírlap, febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök közleményben rögzítette a Gyergyószentmiklóson febr. 19-én történteket, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ megalakulását, az SZKT Állandó Bizottsága elnökének, Csiha Tamásnak és ügyvezető alelnökének, Takács Csabának megválasztását. Döntöttek a belső tájékoztatást szolgáló RMDSZ Közlöny megjelentetéséről. Elutasították a Román Nemzeti Egységpárt újabb rágalmazó nyilatkozatát. /Tájékoztató közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
1993. február 27.
Az RMDSZ vezetői Budapesten febr. 27-én sajtóértekezleten értékelték előző napi tárgyalásaik eredményét. A mostani látogatás az RMDSZ megújulásának, hatékonyabb kapcsolatfelvételének egyik jele. Tárgyaltak a Budapest Bank romániai bankalapítási szándékáról is. Az elképzelések szerint a pénzintézetet Bukarestben állítanák fel, amellett Románia-szerte bankfiókok létesülnének. A Gyergyószentmiklóson megalakult Szövetségi Képviselők Tanácsa egyfajta parlamentként fog működni, vezérelve az RMDSZ "belső törvénykezését". /Magyar Nemzet, Népszava, márc. 1./
1993. március 4.
Gyergyószentmiklóson megalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla RMDSZ-elnök javaslatára ügyvezető elnökké választották Takács Csaba képviselőt, aki hamarosan lemond képviselői mandátumáról, hogy minden idejét új tisztségének ellátására szánja. A Takács által ajánlott ügyvivői testület nem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget. Az RMDSZ-en belül platformok, frakciók jöttek létre, a liberális /Szabadelvű Kör/, a keresztény-nemzeti /Bethlen Gábor Kör/, a nemzeti-konzervatív /Széchenyi Kör/, az ifjúsági /MISZSZ/, de a legszámosabbak a függetlenek, akik nem határoztak meg részletesebb irányt. Egy-egy frakció egy-egy tagja nyilatkozott. Függetlenek - Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke alakította meg. Amikor alakultak a platformok, Varga Gábor felírta egy papírra: ő az RMDSZ tagja, független ember. Ezt aláírta még 54 ember. Nem biztos, hogy mindegyikkel egyetért. Varga Gábor korainak érzi a platformok alakítását mostani a feszült politikai helyzetben. Borbély Imre - Bethlen Gábor-frakció, "melynek központi gondolata a nemzetépítés, az erdélyi autonómiák valóra váltása". Méder Zsolt - Széchenyi-frakció- jelentős hányadukat az Erdélyi Magyar Kezdeményezés teszi ki. Magyari Nándor László - Szabadelvű frakció: bíznak a Kerekasztal szerepében. Füstös Makár István - MISZSZ: konstruktív ellenzékiek maradnak. /Dénes László, Simon Judit: Gyergyószentmiklóson félmunkát végeztek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./
1993. április 1.
Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./
1993. május 15.
Komán János újságíró gondolatokat közölt az RMDSZ által a kisebbségellenes megnyilvánulásokról összeállítandó Fehér könyvhöz. A két világháború között létrehozták a Románosító Bizottságot /Comisa de Romanizare/, amely még 1945 után is létezett, majd a belügyminisztérium kötelékében tevékenykedett. A románosítást szolgálta a két világháború között és 1945 után feltűnően sok területi-közigazgatási átszervezés volt. Egy-egy magyar többségű községhez több román falvat csatoltak. A Kárpátok vonalán pedig erdélyi falvakat csatoltak moldvai és havasalföldi megyékhez. A magyar határ mellett román telepes falvakat létesítettek. Érdemes megnézni, hogyan alakult Gyergyótölgyes magyar katolikusainak lélekszáma: 1976-ban 2300. 1985-ben 1200, 1992-ben 1080. /Gyergyói Szemle (Gyergyószentmiklós), 1992. aug. 14./ A Parasztpárt vezére, Ion Mihalache 1925-ben elítélte a kormány által kinevezett prefektusok gyakorlatát. Ezt az állásfoglalást nem tette magáévá a mai Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt. /Komán János: A románosítás faktorai (Szempontok a Fejér könyv megírásához). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
1993. május 22.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ máj. 21-22-én ülésezett Marosvásárhelyen. Hosszú idő telt el várakozással, hogy megérkezzenek a képviselők. Vita után abban állapodtak meg, hogy képviselőt frakciója vagy pártja ne hívhasson vissza az SZKT-ból. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg aprólékosan, mondatról-mondatra haladva. Heves vita volt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések /Gyergyószentmiklós, febr. 19-20, Nagyvárad, márc. 26-27./ azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A döntéshez ugyanis nem volt meg a szükséges létszám. Kudarc volt ez az összejövetel, a megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. /Makkai János: Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre. Bejelentették, hogy megalakult a Kereszténydemokrata frakció /tagjai: Hajdu Gábor és Hosszú Zoltán szenátor, illetve Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselő. /Králik Lóránd: Marosvásárhelyi SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 25./ Többen szerették volna elérni, hogy Katona Ádám kerüljön be az egyik megüresedett helyre, de a mérsékeltek ezt megakadályozták. Heves és hosszas viták jellemezték az SZKT ülését, nem tudtak dönteni lényeges kérdésekben. A fiatalok szerint megengedhetetlen, hogy Verestóy Attila és a hozzá hasonlók köre döntsön a felmerülő problémákról. /Máthé Éva: csendesen kimúlt?. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
